MRI vizsgálatok- Mágneses rezonanciás képalkotó eljárás

Az orvostudományban a képalkotó eljárások folyamatosan fejlődnek, illetve újabb eljárások születnek annak érdekében, hogy minél gyorsabban és egyértelműbben váljanak felfedezhetővé a betegségek. Az MRI (MR) felfedezése és az orvostudományban való alkalmazása forradalmi technikának számított, mert olyan szerveket képes vizsgálni, melyekre a korábbi diagnosztikus módszerek nem vagy csak alig voltak megfelelőek.

Az MRI kifejlesztői Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield 2003- ban orvosi Nobel- díjat kaptak a készülék megalkotásáért. Ez a vizsgálóeljárás ötvözi a CT és az ultrahang nagy előnyeit, azaz rétegfelvételi eljárás, nem vetülnek össze a különböző anatómiai képletek, több síkban képes vizsgálni rekonstrukció nélkül és a különböző lágy részek jól vizsgálhatóak vele.
Előnyei közé sorolandó, hogy nincs egészgégkárosító hatása, szemben a CT- vel, mely ionizáló sugárzás segítségével alkotja a képet.

Működési elve

A készülékben nagy intenzitású elektromágnes van. Hazánkban 1,5 Teslás készülékeket alkalmaznak. Működésük alapelve, hogy az emberi testben jelenlévő protonokat gerjesztik, majd ezek relaxációs idejük bonyolult algoritmusainak segítségével alkotják a képet. Természetesen ez erősen lesarkítva érvényes.
Az MR vizsgálatok különösen alkalmasak izületek vizsgálatára, mivel a lágyrész képletek jól elkülöníthetők rajta.
Ez a diagnosztikus eljárás teljesen fájdalommentes, mellékhatása nem ismert. Abszolút kontraindikációja a testbe beültetett mágnesezhet fémek, implantatumok. Ezek lehetnek protézisek, pacemaker, érklippek, stentek stb. Azonban ma már az implantatumok többsége (a pacemakert kivéve) MR kompatibilis, azaz nem mágnesezhető fémből készülnek.

Beleegyező nyilatkozat
Minden páciensnek joga van az alapos tájékoztatáshoz, ami többek között magában foglalja azt hogy a vizsgáló szobába nem vihető be mágnesezhető fém, mobiltelefon, bankkártya, fémpénz. Továbbá egyes esetekben kontrasztanyag befecskendezésére kerülhet sor, mely nem egyezik meg a CT vizsgálatok során használt kontrasztanyaggal. Mint minden gyógyszer, étel, így a kontrasztanyag is válthat ki allergiás reakciókat. Ezen lehetséges reakciók pontos és tényszerű ismertetése szerepel a beleegyező nyilatkozaton. Mindenesetre jó tudni, hogy az MR kontrasztanyagok allergiás reakcióinak száma jóval kevesebb, mint a CT kontrasztanyagok esetében. Viszonyítás képpen: A CT-ben naponta legalább egy allergiás fordul elő, MR-ben félévente talán egy.

A vizsgálat menete

Miután a beteg eltávolította magáról az összes fémanyagot és aláírta a beleegyező nyilatkozatot, felfekszik a vizsgáló asztalra. A fekvési mód természetesen a vizsgált régiótól függ.
A gép rendkívül hangos, így a legtöbb esetben füldugó védelme mellett folyik a vizsgálat.
Jó tudni, hogy a készülék tulajdonképpen egy cső, amelybe a beteget betolják. Itt sötét van. Ez egyes emberekből pánikot válthat ki. Ilyen esetekre egy ún. pánikpumpát adnak a beteg kezébe, melyet, ha baj van, vagy nem bírja tovább, megnyomhat.
A vizsgálat sikeressége érdekében mozdulatlanul kell feküdni a gépben, mivel a mozgás műterméket hoz létre a képeken, így az értékelhetetlenné válhat.
Amennyiben szükség van kontrasztanyagra, a vizsgálat felénél vénás injectio formájában juttatják be azt. Erre a pontosabb megítélhetőség miatt van szükség. Ez az anyag fokozza a kóros területen a jelintenzitást, így könnyebb felismerni a betegséget.
A vizsgálat végeztével kihúzzák a pácienst a csőből, eltávolítják a tűt a karjából és tájékoztatást adnak a betegnek a lelet kiadásának időpontjáról.

A hasi ct vizsgálat menete

Hasi ct vizsgálat során képet nyerünk a gyomor, a belek,máj,lép, vesék, mellékvesék, belső nemiszervek, és a hólyag állapotáról.
A vizsgálathoz szakorvos által kiállított beutaló szükséges, és a legtöbb helyen előjegyzés által lehet a vizsgálatra érkezni.
A vizsgálatot csak beleegyező nyilatkozat aláírásával végezhető el. Ez azért szükséges, mert egyesek allergiásak a jódot tartalmazó kontrasztanyagra, amely súlyos anafilaxiás sokkhoz is vezethet. Ezért minden vizsgálat előtt alapos körültekintéssel és kikérdezéssel minimalizálják a lehetséges szövődmények kialakulását.

A vizsgálat előtt egy órával úgynevezett per os (szájon át) kontrasztanyagot kell innia a betegnek. Ez kb. egy liternyi folyadék, melyet egyenletesen egy órára elosztva kell iszogatni. Az utolsó kb. 1,5 dl kontrasztanyagot, közvetlenül a vizsgáló asztalra fekvés előtt szabad csak meginni. Ez azért szükséges, hogy a gyomorban is megfelelő mennyiségű kontrasztanyag maradjon.
Mindezek után a beteg hanyatt fekszik a vizsgálóasztalon, úgy, hogy karjait feje fölé emelve kezeit összekulcsolja.
Az asszisztens a pozicionáló fények segítségével megfelelő helyzetbe hozza a készüléket és indul is a vizsgálat. A vizsgálat közben azonban nem mindegy, hogy mikor vesz a beteg levegőt. Ezt minden esetben vagy egy gép, vagy egy asszisztens diktálja, annak érdekében, hogy a felvételek minél jobb minőségűek legyenek.
A második felvétel úgynevezett kontrasztos sorozat. Ilyenkor vénás injectio formájában kontrasztanyagot juttatnak az érpályába, és egy ugyanolyan vizsgálatot készítenek, mint az elején.
A kontrasztanyag több okból is fontos:
1. Megfesti az ereket, így nem csak a szervekről, hanem az erek állapotáról is információ nyerhető.
2. Egyes elváltozások különlegesen halmozzák ezt az anyagot, melyből egyértelművé válik, hogy kóros eltérésről van szó.

Néhány esetben szükség lehet egy késői fázisra. Ekkor már nincs kontrasztanyag befecskendezés. Végezetül kihúzzák a beteg vénájából a tűt, és ha minden rendben van, azaz a beteg jól érzi magát, akkor vége a vizsgálatnak.

Hasi ultrahang vizsgálat

A hasi ultrahang vizsgálat egy általános vizsgálómódszer, mellyel a hasi és kismedencei szervekről nyerünk információt, ám a gyomor és a belek(kivéve kóros bélkokárda) és esetenként a hasnyálmirígy nem ítélhető meg!

Ez a vizsgálat kis előkészítést igényel a beteg részéről. A vizsgálatra éhgyomorra, tele hólyaggal kell megjelenni. Kávé fogyasztása a vizsgálat előtt nem javasolt, mert az epehólyag összeesik miatta.

A vizsgálat menete:

Hanyatt kell feküdni egy vizsgálóasztalon, úgy hogy a felsőrész jól fe legyen tűrve illetve a nadrág a csípő alatt legyen. Az orvos egy ún. transzdúcerrel vizsgál. Ebből a kis vizsgálófejből jön az ultrahang, amely a szervek faláról visszaverődik. Ezeket a hangvisszaverődéseket láthatjuk a monitoron. Természetesen szakavatatlan szemnek ez a kép nem mond semmi különöset, de egy radiológus nagyon sok mindent meg tud belőle állapítani.
Vizsgálat közben az orvos kérhet olyat, hogy tartsuk bent a levegőt, illetve, hogy forduljunk egyik, vagy másik oldalunkra.

Hasi ultrahang vizsgálat során jól megítélhetők a vesék, a hólyag a máj, az epehólyag és az epeutak, a prosztata, a méh, esetenként a petefészkek és a lép állapota.
Magzati vizsgálatok elsődleges vizsgálómódszere az ultrahang, mellyel már sok méhen bellüli betegség kiszűrhető!

A vizsgálat nem fájdalmas, esetleg egyes esetekben kellemetlen lehet, amennyiben nyomásérzékenység áll fenn a has bármely részénél.