Mellkas CT

A mellakas CT vizsgálata viszonylag gyakori a vizsgálatok során. Ilyenkor a beteg a vizsgálóasztalon hanyatt fekszik, kezét összekulcsolva a homlokára helyezi. Ez azért szükséges, hogy ne lógjon bele a vizsgált régióba. A mező, amit vizsgálnak a tüdőcsúcstól a mellékvesék szintjéig terjed.
A vizsgálat során a légzést irányítják, azaz a gép vagy az asszisztens azt fogja mondani, hogy :"Szívja be a levegőt és tartsa bent", majd rövid időn belül figyelmezteti a beteget, hogy most már lélegezhet.
Mindezek után készül egy kontrasztanyagos felvétel-sorozat is, mikor a már előzetesen behelyezett tűbe(branülbe) kontrasztanyagot fecskendeznek egy pumpafecskendő segítségével vagy kézzel. Mindezek után ugyanúgy zajlik a vizsgálat mint az előző felvétel alatt.

Fontos tudni, hogy a készülékbe mikrofonok vannak behelyezve, így, ha bármi problémát észlel a vizsgálat alatt, szólhat az orvosnak!

Mikor készítenek mellkas CT vizsgálatot?

Mellkas CT-t akkor készítenek, ha:

- Régóta fennálló légzési panaszai vannak a betegnek.

- TBC gyanúja esetén

-Tüdődaganat gyanúja esetén

-Tüdőgyulladás esetén

-A gátor-üreg elváltozásai esetén

CT vizsgálat

A CT vizsgálat röntgen sugár által végzett vizsgálat, mely számítógépes segítségével rétegfelvételt készít testünk különböző régióiról. Ez a vizsgálat jóval informatívabb egy hagyományos röntgen felvételnél, mivel a különböző szervek vagy elváltozások sokkal részletgazdagabban jelennek meg, illetve a kontrasztanyag használatával sokkal jobban elkülöníthetővé válnak egyes részletek.
A vizsgálat menete:
A beteget egy vizsgáló asztalra fektetik, majd betolják egy kb. 1,5 m széles karikába, melyben a röntgencső helyezkedik el. A vizsgálat alatt a röntgencső körbeforog a test körül, míg az aszal folyamatosan mozog.
A vizsgálat közben szükség lehet irányított légzésre, ilyenkor vagy egy gép, vagy az asszisztens diktálja a betegnek a légvételt. Erre azért van szükség, mert a készülék igen érzékeny a mozgásra. Ha a beteg nem megfelelő időben szívja be a levegőt, vagy fújja ki, a kép életlen, homályos lesz és így az értékelhetetlenné válik.
A modern gépek már nagyon gyorsan képesek megcsinálni egy vizsgálatot, így nem kell attól tartani, hogy hosszú távon nem jutunk levegőhöz.
Az esetek nagy többségében kontrasztanyag alkalmazására kerül sor, melyet vénás injectioban adnak a betegnek. Ez az anyag azért szükséges, mert így az erek állapotáról is információt nyerünk és egyes elváltozások jellegzetesen veszik fel a kontrasztanyagot, melyből az orvos következtetni tud a betegségre, melynek alapján további vizsgálatokra tudja beutalni.

A kontrasztanyag hatásai:

A kontrasztanyag jódot tartalmazó röntgen kontrasztanyag. A szervezetbe juttatva növeli egyes szervek sugárelnyelő képességét, így ahol a kontrasztanyag megjelenik, a filmen a szerv fehéren fog látszódni.
Mint már a fentiekben olvashattuk, a kontrasztanyagot a könyök vénába juttatják be. A befecskendezés közben a beteg melegség érzést, keserű szájízt, vizelési ingert tapasztalhat, melyek a beadást követően megszűnnek.
Azonban előfordulhat, hogy valaki allergiás a készítményre. Ilyenkor jelentkezhetnek enyhe tünetek, mint például bőrpír, köhögés, remegés, és jelentkezhetnek akár életet fenyegető reakciók. Ezeket anaphilactoid reakciónak nevezzük. Ilyenkor a beteg légzése nehézzé válik vagy nem kap levegőt, a vérnyomása lezuhan.
Természetesen ez a súlyos allergiás forma nagyon ritkán fordul elő, azonban, ha mégis bekövetkezik, a vizsgálóban mindig tartanak olyan (életmentő) gyógyszereket, melyekkel a fellépő reakciók elháríthatók. Ezek MINDIG készenlétben vannak!

Beleegyezés:

A vizsgálatot csak olyan személyen lehet elvégezni, aki beleegyező nyilatkozatot töltött ki. Ez az esetleges kockázati tényezők miatt szükséges.
Amennyiben a beteg eszméletlen, vagy szellemileg/fizikailag sérült a beleegyező nyilatkozatot a kezelőorvos, vagy a beteg legközelebbi hozzátartozója írhatja alá!

http://www.beltisztitas.extra.hu/

Röntgen

A leg általánosabb képalkotó!

Az életünk folyamán többször akad olyan helyzet, mikor kénytelenek vagyunk bemenni a röntgenvizsgálóba! Ennek leggyakoribb esete a tüdőszűrés.
Röntgenvizsgálat során a beteg testrészről röntgensugarak segítségével fotót készítünk. Ez álltalában minden testrészről két egymásra merőleges síkú felvételt jelent, mely gyakran fájdalams lehet, ha azt sérülés érte! A dolog lényege a atesten áthaladó röntgensugarakban rejlik. A csont a sugarak nagy részét elnyelik, így, megmutatva azok szerkezetét, alakját, esetleges rendellenességeit.
Figyelem!
Óvakodjunk a felesleges röntgenvizsgálatoktól, mert az ionizáló sugárzás ártalmas az egészségre! Persze ez nem azt jelenti, hogy, ha valaki minden évben elmegy tüdőszűrére, akkor egészségkárosult lesz!
A röntgen sugárzásnak magzatkárosító hatása van, ezért, kismamák ilyen jellegű vizsgálatát csak nagyon indokolt esetben végzik el!

Angiographiás vizsgálatok- érfestés

Az angiographia, vagy más néven érfestés invazív vizsgálat, ami azt jelenti, hogy megsértjük a bőr folytonosságát. A vizsgálat célja, hogy az erekbe kontrasztanyagot juttatva megjelenítjük a beteg ér térképét, mely magyarázatul szolgálhat egyes panaszokra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat során nem a páciens ereit látjuk, hanem azt, hogy az erei átjárhatóak e a vér számára.
Milyen esetben végeznek ilyen vizsgálatot?

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy ilyen típusú vizsgálatra csak szakorvos utalhat be!
Érfestést általában olyan betegeknek szoktak csinálni, akiknél érbetegség gyanúja áll fenn.
- Azaz régóta fáj a beteg lába és fokozatosan a kialakul egy gangréna(fekély) a lábujjon vagy a sarok környékén.
- Hírtelen fellépő elviselhetetlen alsóvégtagi fájdalom esetén.
- Enyhébb tünet, ha a beteg nem tud folyamatosan hosszabb távot megtenni, hanem három- négy méterenként meg kell állnia. (Ez a kirakatnézegető betegség)
- Nyaki érszűkület gyanúja esetén, ám ezt általában egy ultrahang vizsgálat előzi meg.
- Aneurysma(kóros érkiboltosulás) gyanúja esetén.
- Különböző erek elzáródása vagy szűkületének gyanúja esetén.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Mindenek előtt szükség van egy beutalóra, melyen a kezelőorvos leírja, hogy milyen vizsgálatot szeretne kérni. Ennek hiányában nem tudják megcsinálni a beavatkozást. És szükség van egy előzetes laborvizsgálatra, melynek során véralvadási paramétereket, úgynevezett INR-t néznek. Ha ezekkel a dokumentumokkal rendelkezik a páciens, az asszisztencia tájékoztatja őt a vizsgálat lépéseiről és a felmerülő kockázati tényezőkről. Mindezek tudatában egy beleegyező nyilatkozaton kell igazolni azt, hogy vállalja- e a vizsgálatot.
A beavatkozást vagy a könyök, vagy combhajlatból végzik, teljesen steril környezetben. Helyi érzéstelenítő injectio után az orvos egy szike segítségével néhány mm-es bőrmetszést ejt az arteria fölött, majd egy tűvel megszúrja azt. Ezen a lyukon keresztül vezetik be a katétert, melyet a vizsgálni kívánt érszakaszba irányít. Ha ez megvan, kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül az érbe, melyet röntgen- átvilágítóval figyelnek és dokumentálnak. Mindezek után kihúzzák a katétert, majd kb. 10 percig nyomják a szúrás helyét, majd ezt követően nyomókötést helyeznek rá.

Kockázatok

A vizsgálatnak minimális kockázati tényezői vanak, azonban nem elhanyagolhatók. Fennáll a vérzésveszély. Ez általában azért következik be, mert a betegek nem tartják be a vizsgálat után előírásokat. A seb felszakadhat és vérezhet.
Kontrasztanyag érzékenység: Ez lehet nagyon enyhe, egy kis keserű szájízérzés, vagy a bőr kipirosodása, melyek a vizsgálat után rögtön szűnnek és lehetnek életet fenyegető allergiás reakciók. Ez azonban a modern konztasztanyagoknak köszönhetően elenyésző esetben fordul elő. Ha megtörténik, akkor sem kell megijedni, mert, ahol kontrasztanyaggal dolgoznak, mindig tartanak olyan gyógyszereket, amikkel hatékonyan lehet kezelni ezeket a reakciókat.