Érelmeszesedés-atherosclerosis

Az érelmeszesedés a XXI.- században népbetegségnek számít.Pontos oka a mai napig nem ismert. Kialakulása alatt a betegség tüneteket nem produkál, így már csak akkor észlelhető, ha az meglehetősen előrehaladott állapotban van.

Leírás:

Orvosi nevén atherosclerosis, ami nem mást jelent, mint; athera= kásás, scleros= kemény.

A vér akkor tud akadálytalanul az erekben továbbhaladni, ha annak fala sima és rugalmas. A kor előrehaladtával az erek elhasználódnak. A betegség kialakulásában azonban az érbelhártya sérülése játszik fontos szerepet, ahova aztán a véráramból monocyta fehérvértestek tapadnak ki, melyek átalakulnak zsírnemű sejteket bekebelező részecskékké. Ezek általában LDL-t, azaz rossz koleszterint kötnek meg, így vastagítják az érbelhártyát. Ezek a kásás területek vonzzák a kacium részecskéket, melyek beépülnek ebbe a zsíros testbe, ezáltal az adott érszakasz veszít rugalmasságából és keménnyé, törékennyé válik.
Gyakorlatilag ez a folyamat észrevétlenül zajlik, addig míg az adott érszakaszon kb. 70% körüli szűkület alakul ki.

Tünete, felismerése:

A betegség nem ugyanolyan fokban van jelen az egész testben, hanem néhány területre lokalizálódik. Általában az alsó végtag ereit, a koszorúereket, az aortát és a nyaki verőereket érinti.
Az alsó végtag ereinek meszesedésekor típusos tünet, ha a beteg néhány méter(ez lehet 300 m, de 2-3 m is)séta után fájdalmat érez, ezért meg kell állnia, majd a fájdalom megszűnik. Ezt klaudikációnak nevezik. Hűvös tapintatú, fakó színű láb is jelezheti, hogy a betegség jelen van. A lábfej, sarok, vagy lábujjakon megjelenő fekélyes seb jelenléte már komoly problémára utal.

A szív koszorúereinek meszesedése esetén először terhelésre jelentkező angina pectoris jelentkezik. Ez mellkas szorítás, vállba, főként a bal vállba sugárzó fájdalmat és szegycsont mögötti fájdalmat jelent. Szerencsére csak rövid ideig tart. Ha azonban a betegség sokáig fennáll, akkor a koszorúerek elzáródhatnak és a betegség szövődményeként szívinfarktus jön létre.

A nyaki verőerek szűkülete esetén szédülés, egyensúlyzavar, fülzúgás jelentkezhet. Hirtelen elzáródás következményeként szélütés jelentkezik.

Hajlamosító tényezők:

-Genetikai hajlam
-Életkor
-Férfi nem
-Dohányzás
-Kevés mozgás
-Alkohol fogysztás
-Cukorbetegség
-Magas koleszterinszint

Megelőzésében szerepet játszik a kockázati tényezők hanyagolása, azaz pl. étkezési szokások megváltoztatása, dohányzásról való leszokás és sport beiktatása a mindennapokba. Ez akár jelenthet napi fél óra sétát is. 

Angiographiás vizsgálatok- érfestés

Az angiographia, vagy más néven érfestés invazív vizsgálat, ami azt jelenti, hogy megsértjük a bőr folytonosságát. A vizsgálat célja, hogy az erekbe kontrasztanyagot juttatva megjelenítjük a beteg ér térképét, mely magyarázatul szolgálhat egyes panaszokra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a vizsgálat során nem a páciens ereit látjuk, hanem azt, hogy az erei átjárhatóak e a vér számára.
Milyen esetben végeznek ilyen vizsgálatot?

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy ilyen típusú vizsgálatra csak szakorvos utalhat be!
Érfestést általában olyan betegeknek szoktak csinálni, akiknél érbetegség gyanúja áll fenn.
- Azaz régóta fáj a beteg lába és fokozatosan a kialakul egy gangréna(fekély) a lábujjon vagy a sarok környékén.
- Hírtelen fellépő elviselhetetlen alsóvégtagi fájdalom esetén.
- Enyhébb tünet, ha a beteg nem tud folyamatosan hosszabb távot megtenni, hanem három- négy méterenként meg kell állnia. (Ez a kirakatnézegető betegség)
- Nyaki érszűkület gyanúja esetén, ám ezt általában egy ultrahang vizsgálat előzi meg.
- Aneurysma(kóros érkiboltosulás) gyanúja esetén.
- Különböző erek elzáródása vagy szűkületének gyanúja esetén.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Mindenek előtt szükség van egy beutalóra, melyen a kezelőorvos leírja, hogy milyen vizsgálatot szeretne kérni. Ennek hiányában nem tudják megcsinálni a beavatkozást. És szükség van egy előzetes laborvizsgálatra, melynek során véralvadási paramétereket, úgynevezett INR-t néznek. Ha ezekkel a dokumentumokkal rendelkezik a páciens, az asszisztencia tájékoztatja őt a vizsgálat lépéseiről és a felmerülő kockázati tényezőkről. Mindezek tudatában egy beleegyező nyilatkozaton kell igazolni azt, hogy vállalja- e a vizsgálatot.
A beavatkozást vagy a könyök, vagy combhajlatból végzik, teljesen steril környezetben. Helyi érzéstelenítő injectio után az orvos egy szike segítségével néhány mm-es bőrmetszést ejt az arteria fölött, majd egy tűvel megszúrja azt. Ezen a lyukon keresztül vezetik be a katétert, melyet a vizsgálni kívánt érszakaszba irányít. Ha ez megvan, kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül az érbe, melyet röntgen- átvilágítóval figyelnek és dokumentálnak. Mindezek után kihúzzák a katétert, majd kb. 10 percig nyomják a szúrás helyét, majd ezt követően nyomókötést helyeznek rá.

Kockázatok

A vizsgálatnak minimális kockázati tényezői vanak, azonban nem elhanyagolhatók. Fennáll a vérzésveszély. Ez általában azért következik be, mert a betegek nem tartják be a vizsgálat után előírásokat. A seb felszakadhat és vérezhet.
Kontrasztanyag érzékenység: Ez lehet nagyon enyhe, egy kis keserű szájízérzés, vagy a bőr kipirosodása, melyek a vizsgálat után rögtön szűnnek és lehetnek életet fenyegető allergiás reakciók. Ez azonban a modern konztasztanyagoknak köszönhetően elenyésző esetben fordul elő. Ha megtörténik, akkor sem kell megijedni, mert, ahol kontrasztanyaggal dolgoznak, mindig tartanak olyan gyógyszereket, amikkel hatékonyan lehet kezelni ezeket a reakciókat.